Ez az a kor és ez az a hely tehát ahol Brenhidai Huszár Péternek (a képen ő látható) nem csak helyt kellett állnia, de hírnevet is kellett szereznie. Ez oly kiválóan sikerült is neki, hogy három nemzet is dicsőítette a magyar, a török és a német.
Nem csak a neve volt huszár, de minden gondolata és cselekedete is. Hírnevet és becsületet szerzett a könnyűháti lovasságnak. Portyáinak, lesvetéseinek se szeri se száma. Párviadalai szintén számosak és győzelmei egyenlők bajviadalaival.
A XVI.sz. a kor történetírói szerint a „legmagyarabb” évszázad. A század derekán a török elfoglalja Buda várát 1542-ben. Az ország három részre szakad. Az észak-nyugati országrész az ún. királyi Magyarország, trónján ez idő tájt Habsburg Ferdinánd ül és utána utódai majd 400 éven át. 
A lovak ménesbeli viselkedéséről szóló posztjainkat (itt és itt és itt és itt és itt) némiképpen folytatva ejtsünk néhány szót a lóval való kommunikáció alapjairól.
Ma már szinte minden lovas tudja, hogy a lovak testbeszéddel kommunikálnak egymással. Sokan hallottak már Monty Roberts-ről, Pat Parelli-ről, vagy Balassa Konstantin illetve fia György kiváló és eredményes munkásságáról. Mégis kevesen használják tudatosan a testbeszédet a lóval való kommunikációban. Pedig az emberi társalgások során az üzenetek 35%-a történik csak szóban, míg a maradék 65% nonverbális (testbeszéd). Tehát ez nekünk, embereknek is természetes, csak nyilván a lovak testbeszéde teljesen más, mint a miénk. Mivel őket nem tudjuk megtanítani sem beszélni, sem az általunk megszokott testjeleket értelmezni, így nem maradt más, mint megtanulni az ő jelrendszerüket. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden lovasnak meg kell tanulnia sunyítani, vagy lerágni, de léteznek olyan mozdulatok, amelyek teljesen egyértelműek a lovaknak és tökéletesen alkalmazhatóak például az "első találkozáskor".
A ló mozgásának egyszerűbb irányítása a legtöbbek számára nem leküzdhetetlen feladat, míg a ló teljes testének és akaratának uralása már korántsem egyszerű. Azért különböztetem meg a mozgás irányítását, és az akarat uralását, mert míg az előbbit egyszerű eszközökkel külső kényszer hatására is elérhetjük a lónál, addig az utóbbit csak a ló és lovas harmonikus együttműködésével és a ló a lovasába vetett teljes bizalmával érhetjük el. Ennek kell működnie földről, nyeregből, bakról.
Sallay Sándor a lovaglótanár Sallay Bertalan fia. 60 éves élvonalbeli lovasmúlttal egyike az utolsó élő forrásoknak. Ahogyan ő fogalmaz: "Ilyen emberekkel csak egyszer találkozik az ember, vagy tanul tőlük, vagy nem. Igyekeztem sokat tanulni tőlük, az egész életemet erre a tudásra építettem fel, ez adott nekem mindig biztonságot."
Az interjú a Magyar Állattenyésztők lapja 2015. februári számában jelent meg.
Sallay Sándor a lovaglótanár Sallay Bertalan fia. 60 éves élvonalbeli lovasmúlttal egyike az utolsó élő forrásoknak. Ahogyan ő fogalmaz: "Ilyen emberekkel csak egyszer találkozik az ember, vagy tanul tőlük, vagy nem. Igyekeztem sokat tanulni tőlük, az egész életemet erre a tudásra építettem fel, ez adott nekem mindig biztonságot."
Az interjú a Magyar Állattenyésztők lapja 2015. februári számában jelent meg.
Gyakran hangoztatott frázis, hogy lovasnemzet a magyar. Felmerül a kérdés, hogy a XXI. században érvényes-e egyáltalán ez a sztereotípia, vagy mára már teljesen kiüresedett. Akik szerint az utóbbi a helyzet, azt hozzák fel érvként, hogy ma mitől lennénk lovas nemzet, hiszen lótenyésztésünk, az ország lólétszáma, a lovassportokban elfoglalt nemzetközi pozíciónk szerint egyáltalán nem tartozunk a világ vezető országai közé, ergo hogyan nevezhetjük magunkat lovas nemzetnek. Alapvetően ez a logika még igaz is, mégis véleményem szerint ennek ellenére lovas nemzet a magyar.
