Ez a sorozat nem a profi, magasan képzett lovasoknak íródik!
Elsősorban azokhoz a szabadidőlovasokhoz, hagyományőrző lovasokhoz illetve amatőr és kezdő lovasokhoz szeretnénk szólni, akik a méltán világhírű – a XX. század első felében Örkénytáborban virágkorát élő, majd később a nyugati kultúrkör lovaskultúráját termékenyítő és leginkább ott kiteljesedő – magyar lovashagyományokat követve szeretnék a lovaglással, hajtással egyáltalán a lóval eltöltött idejüket értékesebbé tenni.
Örkénytábor 1948. (Fortepan kép)
Azt is el kell mondanunk, hogy Sallay Sándor kifejezetten a pótló és campagne-ló képzésének mestere. (Nem tudod, mi az a pótló és a campagne ló? Semmi gond. :) Erről bővebben pl. itt is olvashatsz.) A campagne-ló képzéssel kapcsolatosan mi segítségül hívjuk Magyar Imre (Győrffy-Villám András által könyvbe szerkesztett) sorait:
A campagne-iskola eredetileg olyan irányú képzést jelentett, amelynek folyamán a terepen teljes biztonsággal mozgó és valamennyi leküzdhető akadályon szívesen áthaladó lovat nyertek. Az iskola másik célja a ló használati idejének maximális megnyújtása volt.(...) A ló a kiképzés folyamán a vízszintes egyensúly elérésével továbblép az iskolaegyensúly felé.
Tehát ezekben a Széljegyzetekben ne keressetek a Magasiskolával részletesen foglalkozó szövegeket, viszont ne lepődjetek meg ha találtok a Magasiskolával kapcsolatos utalásokat, hiszen a campagne-ló képzés előkészítése a Magasiskolai feladatoknak.
Mivel szeretnénk elkerülni azt, hogy bárki receptként tekintsen ezekre a jegyzetekre, lóra szállás és a lovasórák leírása előtt kezdjük mindjárt azzal, hogy
nincs két egyforma ló és nincs két egyforma lovas!
A valóságban az a helyzet, hogy a gyakorlat, amit az egyik ló esetleg elsőre abszolvál, azt egy másik ló lehet, hogy csak hosszú percek eltelte után ért meg és igazán szépen, precízen csak a rákövetkező második, harmadik, vagy negyedik nap hajtja majd végre. (Mert nincs két egyforma ló...)
Éppen ezért
minden esetben alkalmazkodnunk kell a lóhoz!
Ez volt Sanyi bácsi első hangsúlyos mondata, amit megjegyeztem. Ez az alkalmazkodás természetesen nem jelenti azt, hogy fel kellene adnunk vezető szerepünket, sőt! Úgy kell irányítanunk, olyan finoman kell vezetnünk, hogy a ló esetleg maga se vegye észre, hogy közben tanul.
Példa a fenti idézetre: fiatal lóval, mely már mindhárom jármódban elengedetten mozog a pályán, az első időszakban zabla nélkül is tréningezhetünk a terepen, hogy véletlenül se rántsunk bele a szájába
Magam egy száz kilós, férfiasan mackós kövér, rövid lábú – tehát kifejezetten lovaglásra tervezett :) férfi vagyok. Lelovagoltam eddig egy kb. 800 és egy közel 1000 km-es utat, több kisebb párszáz kilométeres túrát. Valamelyest fel tudok készíteni kondícionálisan egy fizikailag megterhelőbb útra egy lovat, rendelkezem némi etológiai és evolúciós biológiai előtanulmányokkal és a lovaglásomat talán leginkább az jellemzi, hogy eddig Zerinváry Szilárd barátomtól tanultam a legtöbbet a lovaglásról. Lovammal a testarányaink beleférnek a még éppen elviselhetőnek mondott 1/4 : 3/4 aránypárba, bár ránk nézve valóban ideálisabb volna az 1/5 : 4/5 aránypár, de mivel nem tervezem olyan mértékű megterhelésnek kitenni a lovat, mint egy Budapest-Bécs distáncverseny, ezért megelégedem azzal is, hogy szép lassan csökkentem a testsúlyom.
Társaim között van, aki harminc éve lovagol van, aki csak húsz, van aki kipróbálta magát a lovassport különböző ágazataiban, illetve van férfi és nő, westernes érdeklődésű és van egyszerű természetes módszerekkel eddig önmagát képző autodidakta lovas. (Mert nincs két egyforma lovas...)
Mind különbözőféle és fajta lovakkal. Én most egy formás, nyolc éves arab telivér kancát lovagolok. Kifejezetten jóindulatú, de rebbenékeny, érzékeny és azt gondolom, igen intelligens ló. Elsősorban természetesnek mondott módszerekkel képeztük. Alapvetően átengedő, a végletekig engedelmes, de tökéletesen igaz rá Magyar Imre félmondata:
...a túl hirtelen adott segítség meglepheti a lovat és merevséget válthat ki belőle...
Elöljáróban ennyit.
Befejezésül pedig, mielőtt belekezdenénk az embert és lovat próbáló feladatba, el kell mondjuk azt is, hogy a Széljegyzetek között lapozgatva kattintgatva találtok majd:
- szakmai alapvetéseket
- különböző gyakorlatok leírását
- az ezekhez fűzött magyarázó szöveget, vagy kommentárt
- igyekszünk majd bemutatni saját hibáinkat
- és azok kijavítását is
(Biztos, hogy előfordul majd olyan eset, hogy az itt olvasottak a ti lovaitokra nem lesznek érvényesek, egészen egyszerűen azért, mert ők más lovak, más habitussal, egy kicsit másféle képzéssel, másféle lovaglással, esetleg másféle felfogású és habitusú lovassal.Elöljáróban )
Tehát egyet nem fogtok találni: általános receptet a saját lovatok leghelyesebb lovaglásához, és egy általános gyakorlati kézzelfogható módszert ahhoz, hogy a lovaglást magas színvonalon végezzétek. Mert mi itt csak ismereteket tágítunk...
Ha ennél többet szeretnétek, ahhoz egy jó lovaglótanár kell! Anélkül nem megy...
És ha valaki azt mondja nektek, hogy ez nem így van, mert lám, ő is csak a saját eszétől, illetve a lovától, harmadik személy, azaz lovaglótanár/mester nélkül tanult meg magas színvonalon lovagolni.., nos, hát tőle meneküljetek! (Lehetőleg egy jó lovaglótanárhoz...)
Esetleg ajánljátok neki is e blog gyakori olvasását ;)
