A török kiűzésének idején a barokk korát éltük és ez a lótenyésztésre is rányomta a bélyegét.
Ez az időszak a barokk ló kora, amit főleg az udvari és a főúri pompa kedvelése hozott létre. A nemes spanyol méneknek tenyésztésbe állításával jött létre pl. a lipicai fajta is. A köztenyésztésben a barokk ló nyilván keveredett a már itt lévő török vérű lóállománnyal és adta azt a huszárlovat ami a XVIII. sz-ra világhírnévre emelte a magyar huszárt. A Rákóczi-szabadságharc után a bujdosó kuruc huszártisztek Franciaországba is eljutottak és a Napkirály XIV. Lajos kérésére megalapították az első francia huszárezredeket. Lovaglási technikájuk olyan lenyűgöző volt, hogy a korszak híres lovasmestere Francois Robichon de la Guériniére nagy valószínűséggel az ő hatásukra alkotta meg a hajlított térddel elengedett lovasülést, ami mellesleg a mai napig érvényes. Tehát a magyar lovas már ekkor közvetlen hatást gyakorolt a világ lovas művészetére.
folyt.köv.
