A gyakorlat elnevezésében fordítási pontatlanságot érhetünk tetten. A német nyelvben a schenkel-unterschenkel combot, illetve alsócombot jelent. A német az alsócombon a lábszárat (lovas nyelven) csizmát érti. Mivel a német is szereti saját hosszú szavait rövidíteni, ezért az alsócomb helyett combot mond (bár a lábszárat érti alatta!) ez került át a magyar szaknyelvbe a tükörfordítás miatt.
(Ha először olvasod, kezdd itt és itt!)
Huszár 1918-ban (Fortepan) – a ló majdnem tökéletesen szabályosan áll, a jobb hátsó lábát mintha enyhén pihentetné
A ló hátsó lábainak befolyásolása. A csizmák folyamatosan kell, hogy érintkezzenek a ló oldalával a heveder tájékon. Ennek az érintkezésnek a mértéke, ideje, helye határozza meg a ló számára a csizma segítség jelentését.
Kedves Olvasó!
Pénzes Gábor segítségével új rovatunk indul, melyben főként a kezdő lovasok számára igyekszünk segítséget nyújtani a lovas szakkifejezések értelmezésében.
Kezdjük mindjárt a comb-combsegítség kifejezéssel!
(Ha először olvasod, kezdd itt és itt!)
Második lecke, de még mindig az első óra első negyed órája...
(Előzményposzt itt!)
Egyenesre igazítás: Lépés jármódban lovagolunk. Kezünkkel finoman "fillírozunk" a szárakkal, azaz ujjaink mozgatásával megkeressük azt a gyenge kontaktot a ló szájával, amikor még nem nyúlunk bele a szárba, de már érezzük a zablát és a kontaktust, s ha akarnánk, már bele is tudnánk nyúlni a szárba (folyamatos előrelovaglás* közben).
Mielőtt folytatnánk, néhány szót ejtenünk kell a kéztartásról is. A csukló mindig függőleges, az öklök egymással vízszintben helyezkednek el és a hüvelykujj körme felfelé néz! Ezt azért kell megtanulni, hogy ne legyen merev a csukló. Mert ha merev a csukló (vízszintes csuklónál, amikor a kézhát felfelé néz) merev lesz a kéz és ezáltal merev lesz a könyök és így a váll is.
(ábra a Lovaglás és Hajtás c. könyvből)
(Ha először olvasod, kezdd itt és itt!)
Lépésben indítás:
A csizmák a ló két oldalához simulva nyugszanak, a csípő meghúzásával és a csizmák enyhe zárásával (a ló testén nyugvó csizmákkal finoman nyomást gyakorlunk a ló oldalaira)* késztetjük a lovat az előre lépésre. Passzív kézzel lovagolunk. (A szárhoz nem nyúlunk, pláne nem húzzuk hátra! Tehát a ló fejét sem állítgatjuk, nem hajlítgatjuk, nem próbáljuk összeszedni!**) Hagyjuk hogy a ló a nyaka kinyújtásával megtalálja az egyensúlyát, miközben folyamatosan ütemesen léptetjük előre. Nem engedjük meg, hogy elsiessen illetve megálljon. Folyamatosan léptetjük, míg el nem érjük, hogy a ló nyugodtan és folyamatosan ütemesen előre lépjen. (5 percben elégnek kell lennie)
(ábra a Lovaglás és Hajtás c. könyvből: látható, ahogyan a ló a nyakát előrefelé nyújtja, a szár laza, az ülés korrekt, a fiatal ló hátát kímélendő, némiképp könnyített )
A levéltárakban megőrződött levelekből nem csak az tudható meg, hogy milyen katona volt Huszár Péter, hanem az is, hogy milyen ember. Többször ír az udvarnak, hogy megsürgesse elmaradt járandósága kifizetését vagy, hogy egyéb forrásokból juttassák pénzhez. Kellett neki, hogy kiválthassa belőle rabságba esett bajtársait, legényeit és testvérét Huszár Mátyást (aki egyébként meglehetős korhely ember volt, ez is vitte romlásba, talán meg sem érdemelte bátyja fáradozását).
1593-ban kitört az a rendkívül véres és sok pusztulással járó háború, amit később a történészek 15 éves háborúnak kereszteltek el.
Hans von Aachen: Allegória a tizenöt éves háború kezdetén.
Ez a sorozat nem a profi, magasan képzett lovasoknak íródik!
Elsősorban azokhoz a szabadidőlovasokhoz, hagyományőrző lovasokhoz illetve amatőr és kezdő lovasokhoz szeretnénk szólni, akik a méltán világhírű – a XX. század első felében Örkénytáborban virágkorát élő, majd később a nyugati kultúrkör lovaskultúráját termékenyítő és leginkább ott kiteljesedő – magyar lovashagyományokat követve szeretnék a lovaglással, hajtással egyáltalán a lóval eltöltött idejüket értékesebbé tenni.
Kedves ló- és lovasbarátok, blogolvasók!
Az a szerencsés megtiszteltetés ért néhányunkat, hogy itt a Kiskunság szívében egy olyan embertől tanulhatunk, aki fél évszázados pályafutása alatt elvégzett egy videokurzust számos esetben éveken át együtt dolgozott olyan legendákkal, mint Hazslinszky-Krull Géza (képünkön), Magyar Imre, Kiss Imre, Hanthy László vagy éppen Mácsánszky Gyula .
Különösen eredményes, kisebb hadjárattal is felérő portyát tett Huszár Péter 1587 februárjában. A vállalkozásban részt vett még Nádasdy Ferenc a fekete bég, Batthyány Boldizsár, Vajda Kristóf, Derssfy Ferenc és más hírneves vitézek.
Huszár Péter ekkor Pápa kapitánya volt és kihasználta, hogy a főkapitány Majthényi Ferenc (kivel ekkor baráti viszonyban volt) nem tartózkodott a várban és így ő rendelkezett a pápai őrség felett. Majthényi uram ugyanis sokkal jobban ragaszkodott a papirosokra vetett szolgálati disciplinákhoz, mint Huszár Péter (tán ezért is volt ő a főkapitány). Ez idő tájt pedig „béke” honolt és tudva lévő, hogy ilyenkor mindenféle hadi vállalat tiltva vagyon.