(Ha először olvasod, kezdd itt és itt!)

Huszár 1918-ban (Fortepan) – a ló majdnem tökéletesen szabályosan áll, a jobb hátsó lábát mintha enyhén pihentetné

Lépés jármódban a ló szájával a zablán és a kantáron keresztül finom kontaktusban lévő kezünk kitart, miközben a csizma zár (ezzel a zablára hajtja a lovat), a csípő pedig az elinduláshoz hasonlóan finom érzéssel meghúz. Ekkor, mivel az előrelovaglás megszűnik, a ló mozgása a zablán keresztül kitartó kézen marad, s a ló megáll. Azonnal szárat adunk neki, s a csizma és a csípő is enged. Fontos, hogy a ló ne lépjen hátra! Ha jól csináltuk a gyakorlatot, a ló szabályosan fog állni* és sok esetben lerág.

* A szabályosan álló ló egyenes és mind a négy lábát (anatómiai adottságainak megfelelően) egyenlően terheli. Oldalról nézve a szemlélő felőli lábak és paták takarják a túloldali lábakat, patákat.

"A befejezett megállítás után a lónak egyenes elülső és alávetett hátulsó lábakkal, mind a négy lábát egyenletesen megterhelve vonalon kell állnia és száron tartásban kell maradnia. (...) A megállítás akkor helyes, ha utána a ló – a lovas adott segítségére – a kívánt jármódban azonnal meg tud indulni." – részlet a Lovaglás és hajtás c. könyvből

------------------------------------------------------------

A tanítvány megjegyzése: A "felvétel"-ekről izgalmas és kimerítő gondolatokat pl. itt is olvashatsz! :)