Magyar Imre, valószínűleg minden idők egyik legkiválóbb magyar idomítólovasa (hanem a legkiválóbb). Életéről részletesen pl itt. Örkényt kiváló eredménnyel végezte el és azév (1933) szeptember 1-én már a magyarországi Spanyol Lovasiskola lovasa. Munkája minőségét még a legenda Alois Podhajsky is elismerte.
Vannak még élő és és aktív lovasemberek, akik tőle tanultak, vele együtt dolgoztak és munkájukkal viszik tovább az ő örökségét. Ilyen a lánya Wagenhofferné Magyar Ágnes, vagy épp Sallay Sándor.
A következő történetet Dr. Hecker Walter (a képen) mesélte el nekem:
A tanár úr gyakornok volt Mezőhegyesen, ahol a háború után még ott működött Hazslinszky-Krull Géza és Magyar Imre is, más örkényi és spanyoliskolás lovasokkal egyetemben.
Egy reggel Magyar Imre épp Fényest lovagolta, majd megkérdezte a későbbi lovasakadémia-alapítót:
- Walter, nem akarsz felülni?
- Imre bácsi, hát nem fél attól, hogy tönkreteszem a lovát?
- Walter, ha te tönkre tudnád tenni és én nem tudnám kijavítani, akkor én nem vagyok lovasember!
Hát így oktattak szemléletet akkortájt.
